Az el�zm�nyek

A klub megalap�t�sa a sv�jci sz�let�s� Hans Gamper nev�hez f�z�dik, akinek katal�n beceneve Joan volt. Gamper 1899. okt�ber 22-�n hirdet�st adott fel a helyi sportmagazinban, egy barcelonai sz�khely� labdar�g�csapat l�trehoz�s�nak c�lj�val. 1899. november 29-�n Gamper eln�klet�vel Gimnas Sol�ban ker�lt sor az egyes�let els� gy�l�s�re. Az �sszej�vetelen r�sztvev�k n�vsora a k�vetkez� volt: Hans Gamper, Gualteri Wild, Lluis d'Oss�, Bartomeu Terradas, Otto Kunzle, Otto Maier, Enric Ducal, Pere Cabot, Carles Pujol, Josep Llobet, John Parsons �s William Parsons. A gy�l�s hat�rozata alapj�n megalakult a klub, melynek els� eln�ke Gualteri Wild lett, aki feladatai mellett j�t�kosk�nt is szerepet v�llalt a csapat munk�j�ban.

A csapat els� m�rk�z�s�re Bonanov�ban ker�lt sor, egy angol kiv�ndorl�kb�l �ll� csapat ellen. Az �sszecsap�st az angol egy�ttes nyerte meg 1:0 ar�nyban. A meccs �rdekess�ge, hogy az angol csapatban n�h�ny Barcelona j�t�kos is szerepelt a m�rk�z�s sor�n. Az egyes�let els�, saj�t tulajdon� hazai p�ly�j�nak hivatalos megnyit�j�ra 1909. m�rcius 14-�n ker�lt sor.

A klub az 1901-1902-es �vadban megnyerte a Macaya Kup�t, az 1904-1905-�s �s az 1908-1909-es szezonban pedig katal�n kup�t. Az ut�bbin 1922-ig m�g nyolc alkalommal diadalmaskodtak (1910-ben, 1911-ben, 1913-ban, 1916-ban, 1919-ben, 1920-ban, 1921-ben �s 1922-ben). Emellett a spanyol labdar�g�kup�ban is eredm�nyesen szerepelt a csapat �s t�bb alkalommal is siker�lt elh�d�tania a tr�fe�t (1910-ben, 1912-ben, 1913-ban, 1920-ban �s 1922-ben).

1920-t�l 1950-ig

1922-ben ker�lt felavat�sra a Les Corts Stadion, mely a klub egyik legsikeresebb id�szak�nak lett a helysz�ne. Az egyes�let els� aranykor�t 1919-t�l 1929-ig �lte. A klub sorozatban �t alkalommal nyerte meg a katal�n kup�t, emellett h�rom �zben (1925-ben, 1926-ban �s 1928-ban) h�d�tott�k el a spanyol labdar�g�kup�t. Az ut�bbi k�t spanyol labdar�g�kupa gy�zelmet megism�telt m�rk�z�sen szerezte meg a csapat a Real Sociedad ellen�ben. Az �sszecsap�sok h�se a kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt� Plattk� Ferenc volt. A magyar labdar�g� tisztelet�re Rafael Alberti k�ltem�nyt �rt. A csapatban olyan kit�n� labdar�g�k szerepeltek, mint Samitier, Alc�ntara, Zamora, Sagi, Piera �s Sancho. Az FC Barcelona ebben az id�szakban v�lt a katal�n hazafiass�g szimb�lum�v�. 1924-ben, a klub fenn�ll�s�nak 25. �vfordul�j�n m�r 12 207 p�rtol� tagja volt. Az esem�nyt az ismert plak�trajzol� m�v�sz Josep Segrelles �r�k�tette meg. Az els� hivatalos spanyol labdar�g�-bajnoks�gra az 1928–1929-es szezonban ker�lt sor. Az FC Barcelona az els� oszt�lyban indult �s megszerezte az els� bajnoki c�m�t, betet�zve ezzel a korszak sikereit.

A p�ly�n k�v�l azonban sz�mos t�nyez� befoly�solta a klub m�k�d�s�t. 1925. j�nius 14-�n egy hazai m�rk�z�s alkalm�val az FC Barcelona szurkol�i kig�nyolt�k a spanyol nemzeti himnuszt. V�laszul Miguel Primo de Rivera spanyol dikt�tor hat h�napra bez�ratta a Barcelona hazai p�ly�j�t. A b�ntet�st v�g�l h�rom h�napra cs�kkentett�k, emellett Gampert lemond�sra k�nyszer�tett�k. A klub alap�t�ja 1930. j�lius 30-�n hunyt el. Ebben az id�szakban a politikai harcok visszavetett�k a sport szerep�t a spanyol t�rsadalom eg�sz�ben. Ennek megfelel�en az FC Barcelona teljes�tm�nye visszaesett, b�r tov�bbra is voltak tehets�ges j�t�kosai Mart� Ventolrà, Josep Raich �s Josep Escolà szem�ly�ben. Az egyes�let v�g�l p�nz�gyileg, t�rsadalmilag �s a sport ter�n is v�ls�gba jutott. B�r a csapat hat alkalommal diadalmaskodott a katal�n kup�ban (1930-ban, 1931-ben, 1932-ben, 1934-ben, 1936-ban �s 1938-ban), a spanyol labdar�g�-bajnoks�g els� oszt�ly�ban meglehet�sen sikertelen volt �s sz�mos szurkol�t vesztett.

A spanyol polg�rh�bor� kit�r�se ut�n egy h�nappal a klub eln�k�t, Josep Sunolt Francisco Franco csapatai Guadalajara k�zel�ben meggyilkolt�k. A j�t�kosok ekkor Mexik�ban �s az Egyes�lt �llamokban egy t�r�n vettek r�szt �s ennek k�sz�nhet�en a klub vagyona megmenek�lt, azonban a csapat fele sz�m�zet�sbe vonult Mexik�ba �s Franciaorsz�gba. 1938. m�rcius 16-�n falangista bombamer�nylet �rte az egyes�let t�rsas�gi klubj�t. P�r h�nappal k�s�bb pedig a katal�n hazafiass�g jelk�pek�nt az egyes�let franc�i befoly�s al� ker�lt. A sok viszontags�g k�vetkezt�ben a klub tags�ga 3486 f�re cs�kkent.

1940. m�rcius�ban Francisco Franco t�mogat�ja, Marqu�s de la Mesa Rsta ker�lt a klub �l�re. Ezt k�vet�en az egyes�let nev�t az angolosan hangz� F�tbol Club Barcelon�r�l a spanyolosabb hangz�s� Club de F�tbol Barcelon�ra v�ltoztatt�k. Az eredeti nevet v�g�l 1973-ban vette vissza a klub. Emellett a katal�n c�mer 4 v�r�s s�vj�t kett�re cs�kkentett�k �s ezt csak 1949-ben �ll�tott�k vissza. Az 1940-es �vekben stabiliz�l�dott a csapat helyzete. 1942-ben siker�lt megnyernie a spanyol labdar�g�kup�t. A k�vetkez� szezonban a Real Madrid CF elleni botr�nyos kimenetel� �sszecsap�s ut�n, melyen a csapat fenyegetetts�gben j�tszott, lemondott a Barcelona eln�ke. A spanyol bajnoki c�met ezt k�vet�en 1945-ben, 1948-ban �s 1949-ben is elnyerte a csapat �s 1949-ben a latin kup�ban is siker�lt diadalmaskodnia. A korszak meghat�roz� j�t�kosai a k�vetkez� labdar�g�k voltak: C�sar, Basora, Velasco, Curta, a Gonzalo testv�rek, Seguer, B�osca �s Ramallets. 1949-ben, a klub fenn�ll�s�nak 50. �vfordul�j�n a Barcelona 24 893 f�nyi tags�ggal rendelkezett, m�rlege pedig 21 katal�n, 9 spanyol kupagy�zelem �s 4 bajnoki c�m volt.

A Kubala-korszak �s az 1960-as �vek

1950. j�nius�ban �rkezett a klubhoz a magyar sz�rmaz�s� Kubala L�szl� �s ezzel egy �j korszak vette kezdet�t az FC Barcelona �let�ben. A csapat kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jtott �s ennek k�sz�nhet�en az 1951–1952-es �s az 1952–1953-as szezonban is siker�lt megnyernie a spanyol labdar�g�-bajnoks�got, valamint 1951-ben, 1952-ben �s 1953-ban a spanyol labdar�g�kup�t. Emellett az 1951-52-es id�nyben az FC Barcelona elh�d�totta a latin, az Eva Duarte �s a Mart�n Rossi kup�kat is. A legend�s t�mad�sor tagjai a k�vetkez� labdar�g�k voltak: Estanislao Basora, C�sar Rodr�guez �lvarez, Kubala L�szl�, Tom�s Moreno �s Eduardo Manch�n. A kapuban pedig Antoni Ramallets rendk�v�li teljes�tm�ny�vel h�vta fel mag�ra a figyelmet. A labdar�g� �t alkalommal bizonyult a spanyol labdar�g�-bajnoks�g legjobb kapus�nak az 1951-t�l 1960-ig terjed� id�szakban. Ezzel ma is � vezeti az ez�rt adom�nyozott Ricardo Zamora-tr�fea �r�kranglist�j�t.

Kubala ekkora m�r a csapat legend�s j�t�kosa lett. A magyar labdar�g� 1952. febru�r 10-�n egy m�rk�z�sen egymaga h�t g�lt szerzett. 1953-ban nem siker�lt az argentin Alfredo di St�fano leigazol�sa �s a labdar�g� a riv�lis Real Madrid CF-hez igazolt. A csapat n�pszer�s�ge, melyben kiemelked� szerepe volt Kubala L�szl�nak, sz�ks�gess� tette egy �j, nagyobb �s korszer�bb stadion meg�p�t�s�t. A magyar labdar�g�t 1999-ben minden id�k legjobb Barcelona j�t�kos�v� v�lasztott�k. A ma is haszn�latban l�v� Camp Nou Stadion �tad�s�ra 1957. szeptember 24-�n ker�lt sor �s 90 ezer f�r�hellyel rendelkezett. Ekkor a klubnak m�r 40 ezer p�rtol� tagja volt. 1957-ben ism�t siker�lt elnyerni a spanyol labdar�g�kup�t, melyet 1959-ben �s 1960-ban �jabb bajnoki c�mek k�vettek. Emellett a csapat 1958-ban �s 1960-ban is megnyerte a v�s�rv�rosok kup�j�t. Ekkor Kubala mellett m�r Czibor Zolt�n �s Kocsis S�ndor is a csapat tagja volt. Rajtuk k�v�l m�g olyan kiv�l� labdar�g�k szerepeltek a csapatban, mint Evaristo, Eulogio Martinez, Su�rez, Villaverde, Olivella, Gensana, Segarra, Gracia, Verg�s �s Tejada.

1960-ban Luis Su�rez a kiemelked� teljes�tm�ny�vel az FC Barcelona els� aranylabd�val d�jazott j�t�kosa lett. Ennek ellen�re az 1960-as �vekben nem siker�lt megism�telni a kor�bbi sikereket. A csapat mind�ssze h�rom kupasikert k�nyvelhetett el. 1963-ban �s 1968-ban a spanyol, 1966-ban pedig a v�s�rv�rosok kup�j�ban diadalmaskodott a csapat. A klub viszonylagos sikertelens�ge ellen�re m�gis egyre n�pszer�bb lett, mivel a katal�n n�p egyre ink�bb a katal�n �ntudat jelk�pek�nt tekintett az egyes�letre. Ebben az id�ben a diktat�ra kem�ny k�zzel k�v�nta elfojtani a katal�n identit�st. Ennek k�vetkezt�ben lett k�zismert a „M�s que un club” (t�bb, mint egy klub) kifejez�s is.

1970-t�l �s 1988-ig

A hatvanas �vek – az 1966-os v�s�rv�rosok kup�ja-gy�zelem ellen�re – k�ts�gtelen�l hanyatl�st hoztak az egyes�let sz�m�ra, azonban Johan Cruyff �rkez�se jelent�s v�ltoz�st hozott a klub �let�ben. A holland j�t�kos 1973. okt�ber 28-�n mutatkozott be az FC Barcelona csapat�ban. Vele a csapat teljes�tm�nye jelent�sen feljavult �s a Barcelona megnyerte a spanyol labdar�g�-bajnoks�got. A szezon cs�cspontj�t a Real Madrid CF 5:0 ar�nyban val� legy�z�se jelentette. A t�mad� alakzatban az 1973-ban �s 1974-ben is aranylabd�val d�jazott Cruyff mellett Carles Rexach, Juan Manuel Asensi, Hugo Sotil �s Marcial ny�jtott kiemelked� teljes�tm�nyt. A bajnoki c�m megszerz�se egybeesett a klub fenn�ll�s�nak 75. �vfordul�j�val, melynek meg�nnepl�se val�s�gos t�rsadalmi esem�ny volt. Az �vfordul� sz�mos katal�n m�v�szt, �r�t �s �nekest ihletett meg �s ekkor sz�letett a Barcelona jelenleg is haszn�latban lev� indul�ja a Cant del Bar�a is.

Francisco Franco 1975-ben bek�vetkez� hal�la ut�n bek�vetkezett Spanyolorsz�g demokratiz�l�d�sa. Ez jelent�s v�ltoz�sokat hozott a labdar�g�s ter�let�n is, mivel ezt k�vet�en a klubok igazgat�sa is demokratikuss� v�lt. Az eln�ki pozic��ba Josep Llu�s N�ñezt v�lasztott�k, aki ezt k�vet�en a klub t�rt�net�ben a leghosszabb ideig l�tta el az eln�ki teend�ket. Cruyff j�vetele azonban nem igaz�n hozta vissza az aranykorszakot. Az FC Barcelona nyert ugyan egy bajnoki c�met, de nem siker�lt visszaszereznie az uralmat a spanyol futballban, pedig a vezet�s�g mindent megtett az�rt, hogy a Barcelona Spanyolorsz�g �s Eur�pa cs�cs�ra ker�lj�n. A klub vezet�se sz�mos ismert �s vil�gh�r� labdar�g�t igazolt a siker �rdek�ben. A csapatba olyan j�t�kosok �rkeztek, mint Johan Neeskens, Allan Simonsen, Hans Krankl, Bernd Schuster, Diego Maradona, Mark Hughes �s Gary Lineker. Ennek ellen�re az �jabb bajnoki c�m elnyer�s�re csak az 1984–85-�s szezonban ker�lt sor. A bajnokcsapat kulcsj�t�kosai a k�vetkez� labdar�g�k voltak: Javier Urruticoechea, Julio Alberto, Migueli, Archibald, Schuster �s a csapatkapit�ny Alexanco. A k�vetkez� hazai sikerre azonban az 1990-es �vekig kellett v�rni.

A spanyol labdar�g�kup�ban a csapat j�val eredm�nyesebb volt ebben az id�szakban �s �t alkalommal is elnyerte a tr�fe�t (1971-ben, 1978-ban, 1981-ben, 1983-ban �s 1988-ban). A Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�t pedig k�t alkalommal nyerte meg (az 1978–79-es �s az 1981–82-es szezonokban). A legrangosabb sorozatban, a bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�ban �s az UEFA-kup�ban azonban nem siker�lt �tt�r�st el�rni. A klub n�pszer�s�ge a fenti id�szakban egyre n�tt. A tagok sz�ma 1974-ben 66 000, 1978-ban 77 000, 1986-ban pedig m�r 108 000 volt. Emellett a szurkol�i klubok sz�ma is n�veked�snek indult. Sz�muk 1979-ben 96, 1993-ban pedig majdnem 700 volt.

1988-t�l 2000-ig

Johan Cruyff �s az „�lomcsapat”

Jelent�s v�ltoz�s �llt be az eredm�nyess�g ter�n Johan Cruyff 1988-as �rkez�s�vel. Cruyff edz�k�nt visszat�rve egy sikeres, nyer� mentalit�s� csapatot �ll�tott �ssze, amelyet a k�zv�lem�ny csak „�lomcsapatk�nt” emlegetett. Ebben az id�szakban olyan j�t�kosok j�rultak hozz� a sikerekhez, mint Hriszto Sztoicskov, Ronald Koeman, Michael Laudrup �s Andoni Zubizarreta kapus. A csapat az 1988-89-es szezonban a kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�t, 1990-ben pedig a spanyol labdar�g�kup�t h�d�totta el. Emellett a spanyol labdar�g�-bajnoks�gban is legy�zhetetlen bizonyult, �gy 1991 �s 1994 k�z�tt n�gy bajnoki c�met nyert. A legnagyobb sikerre azonban az 1991–1992-es szezonban ker�lt sor, amikor a klub el�sz�r megnyerte a bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�t is. A d�nt�re 1992. m�jus 20-�n ker�lt sor az olasz Sampdoria ellen. A m�rk�z�st Ronald Koeman brilli�ns szabadr�g�sg�lj�val nyerte meg az FC Barcelona. A kupagy�ztes csapat tagjai a k�vetkez� j�t�kosok voltak: Zubizarreta, Nando, Ferrer, Koeman, Juan Carlos, Bakero, Salines (Goikoetxea), Stoitchkov, Laudrup, Guardiola (Alexanko) �s Eusebio. Az 1993–1994-es szezonban, az UEFA-bajnokok lig�ja d�nt�j�ben elszenvedett veres�ggel azonban lez�rult az „�lomcsapat” korszaka. 1996-ban Cruyff vitatott k�r�lm�nyek k�z�tt t�vozott a klubt�l. A sikeredz� t�voz�sa m�lyen megosztotta a rajong�kat �s ez az ezt k�vet� sikerek ellen�re a k�s�bbiekben is �reztette a hat�s�t. Ez a megosztotts�g vetett v�get Josep Llu�s N�ñez eln�ks�g�nek is 2000-ben.

A Van Gaal-korszak

Cruyffot Bobby Robson k�vette. Az angol edz� azonban r�vid id� eltelt�vel t�vozott �s a hely�re az AFC Ajax sikeredz�je Louis van Gaal �rkezett. Az �j edz�kkel az FC Barcelona az 1996–97-es szezonban is megnyerte a kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�t �s k�t egym�st k�vet� bajnoki c�met szerzett. A sikerek ellen�re egyre ink�bb n�velte a megosztotts�got az az �rz�s, hogy lez�rult egy fontos �s sikeres korszak az egyes�let �let�ben. A holland edz� a klub egyik legellentmond�sosabb edz�je volt. Viszonylagos sikerei ellen�re �rzelemmentes hozz��ll�sa �s taktik�ja a szurkol�kban ellen�rz�st keltett. K�l�n�sen n�pszer�tlen volt a hazai tehets�gek elad�sa, valamint a holland j�t�kosok t�meges leigazol�sa miatt (�sszesen nyolc honfit�rs�t szerz�dtette). Sokan kritiz�lt�k szigora �s az er�nl�ti edz�sek intenzit�sa miatt is. A sajt�val �lland�an hadban �llt, a kritik�kat pedig mereven elutas�totta. Az 1999–2000-es szezon sikertelens�re val� tekintettel Josep Llu�s N�ñez t�vozott az eln�ki posztr�l. Louis van Gaal N�ñezzel szolidarit�st v�llalva szint�n t�vozott a klubt�l 2000-ben.

2000-t�l

Gaspar-�ra �s a s�t�t id�szak

2002-ben az akkori eln�k, bizonyos Joan Gaspar �gy l�tta, a klub akkor lehet �jra sikeres, ha visszah�vja a kor�bban a szurkol�k �ltal nem igaz�n kedvelt Louis van Gaalt. Igaz�n nem j� ponttal ind�tott ebben az �vben szurkol�kn�l a vezet�s�g, hiszen teljesen ingyen elengedte a csapat legnagyobb szt�rj�t, Rivald�t. A csapat az el�z� �vtizedek leggyeng�bb teljes�tm�ny�vel ind�totta a bajnoks�got. Nem lehetett k�rd�s, a szurkol�k az edz� �s az eln�k lemond�s�t szerett�k volna. 2003 janu�rj�ban a holland tr�nerrel szerz�d�st bontottak, az �j edz� Radomir Antic lett, aki nagyon neh�z helyzetben l�v� csapathoz �rkezett. N�h�ny h�nap m�lva Gaspar lemondott �s ideiglenes vezet�s�g alakult. Antic mondhatni csod�t tett: amikor �rkezett, 15. helyen �llt a csapat, szezon v�g�n, pedig a j�v� �vi UEFA kup�ban val� szerepl�st biztos�t� 6. helyen.

A Laporta-korszak

A j�niusra ki�rt eln�kv�laszt�st egy �gyv�d, bizonyos Joan Laporta Estruch nyerte. Nem a legjobb helyzetben vette �t kis csapat�val a klubot, hiszen Gaspar felel�tlen k�ltekez�s�nek k�sz�nhet�en a klub rossz anyagi helyzetbe ker�lt. � sem j�l ind�tott a szurkol�kn�l. Kamp�ny�t David Beckhamre �p�tette, �s �g�rte, ha megv�lasztj�k, megszerzi az angolt. Megv�lasztott�k, �m a szt�r a riv�lis Real Madridhoz ker�lt. A k�vetkez� hetekben azonban egyre szimpatikusabb lett az �j eln�k a szurkol�kn�l. A rossz anyagi helyzetre tekintettel megfontoltan, olcs�n szerzett j�t�kosokat: R�st�, Rafael M�rquez, Quaresma. Ezut�n k�vetkezett a Barca k�vetkez� �veit meghat�roz� legfontosabb esem�nye: Laporta �s csapata megszerezte 27 milli� eur��rt a francia PSG-b�l a vil�g legnagyobb �g�ret�nek tartott Ronaldinh�t. A csapat edz�je Frank Rijkaard lett, akivel siker�lt v�grehajtani a c�lt, azaz a visszaker�l�st a Bajnokok Lig�j�ba.

A Barcelona anyagilag stabil, aminek k�sz�nhet�en �j szt�rj�t�kosok �rkezhettek. 2004-ben 60 milli� euro �llt igazol�sokra. �rkezett Samuel Eto’o, Deco, Juliano Belletti, Edm�lson, Ludovic Giuly, Henrik Larsson.

2005-ben a csapat spanyol bajnok, a vil�g leger�sebb klubjak�nt emlegetik. A 2005–06-os szezonban is a bajnoki c�m gy�ztese a csapat, mely a Bajnokok Lig�j�t �s a Spanyol Szuperkup�t is elh�d�totta.

2006–07-ben a csapat a m�sodik helyet szerezte meg a bajnoks�gban az �r�k riv�lis Real Madrid m�g�tt. A szezon v�g�n �rkezett er�s�t�snek Thierry Henry az Arsenalb�l. A k�vetkez� szezonban is csak az ez�st�rem jutott a csapatnak, r�ad�sul a kup�kban eredm�nytelen�l z�rt. A vezet�s�g Laport�val az �len �gy d�nt�tt, hogy radik�lis v�ltoztat�sokat visz v�gbe. Elk�ldt�k a sikeredz� Rijkaardot, megv�ltak a Barcelon�t a tr�nra �jra fel�ltet� Ronaldinhot�l, illetve Decot�l �s sz�mos j�t�kost�l. Vezet�edz�nek az egy �vig a Barca B-vel foglalkoztatott, kor�bbi Dream Team-tagot, Josep Guardiol�t nevezt�k ki. T�bb j�t�kost is leigazoltak, Sevill�b�l a rekord�ron v�s�rolt Daniel Alvest, az Arsenalb�l Hlebet illetve a Manchester Unitedb�l visszav�s�rolt Gerard Piqu�t. Guardiola t�bb fiatal �g�retet is felhozott a tartal�kcsapatb�l.

A 2008-2009-es szezon a Barcelona sz�m�ra minden id�k legsikeresebb szezonja volt. A csapat a Messi-Eto'o-Henry t�mad�sorral g�lrekordokat megd�ntve nagy el�nnyel z�rta a bajnoks�got a Real Madrid el�tt. A spanyol kup�t - a d�nt�ben az Athletic Bilbaot legy�zve - sok �v ut�n ism�t elh�d�totta, m�g a szezon legnagyobb sikerek�nt a r�mai fin�l�ban lefutballozva a Manchester Unitedet, 2006 ut�n ism�t a Barcelona ker�lt fel az eur�pai futball tr�nj�ra. A tripl�z�s (bajnoks�g, kupa, BL) kor�bban egyetlen csapatnak sem siker�lt a spanyol bajnoks�gban. 2009. augusztus 28-�n a csapat az UEFA-szuperkup�ban 1-0 ar�nyban legy�zte a FK Sahtar Donecket, amivel megszerezte a harmadik szuperkupa-gy�zelm�t.

A szezon v�g�n a ny�ri �tigazol�s egyik legnagyobb szenz�ci�jak�nt a Barcelona megszerezte Zlatan Ibrahimovicot az Intert�l, 43.25 milli� eur��rt �s Samuel Eto'o j�t�kjog��rt, azonban ez a szezon m�r nem volt olyan sima, mint az el�z�. Az els� kellemetlen meglepet�s a kup�b�l val� kies�s volt: a Sevilla ellen hazai p�ly�n elszenvedett 2-1 ar�ny� veres�get nem tudt�k ledolgozni idegenben (1-0 a Barc�nak, idegenben l�tt t�bb g�llal tov�bbment a Sevilla). A BL-ben az el�d�nt�ig mentek: az Internazionale otthon�ban 3-1-es veres�get szenvedtek, �s hazai p�ly�n Piqu� egyetlen, igaz mesteri g�lja kev�s volt. A dr�g�n megszerzett Ibrahimovicot tavaszt�l nemigen j�tszatta Guardiola (a sv�d ny�ron az AC Milanba ker�lt). Viszont a Klubvil�gbajnoks�g d�nt�j�t, ha nehezen is, de hosszabb�t�sban megnyert�k az Estudiantes La Plata csapata ellen, �s a bajnoki c�mv�d�s is siker�lt a Real Madriddal v�vott �ri�si versenyfut�sban (A katal�nok a bajnoks�g v�g�n 3 ponttal el�zt�k meg a Realt �gy, hogy oda-vissza gy�zni tudtak ellen�k!) 2010 nyar�n �j eln�k�t v�lasztottak Sandro Rosell szem�ly�ben.

2010–2011-es id�ny: Laporta utols� nagy igazol�sa a Valencia legnagyobb "�sza" David Villa volt, aki 1 �v ut�n ker�lt a katal�n csapathoz 40 milli� eur��rt(a 2010-es VB ut�n kider�lt,�ri�sit nyert ezzel a Barcelona,mert a csat�r �ra a vil�gbajnoks�g ut�n feljebb ment). Sandro Rosell keze alatt pedig �rkezett Alexis Sanchez, Mascherano, Adriano �s Cesc Fabregas. A klub t�rt�nelme legjobb �veit �li, a 2010-2011-es �vben minden sorozatot megnyert,(kiv�ve a spanyol kup�t, amelyet a Real Madrid h�d�tott el t�le). A Jap�nban megrendezett klubvil�gbajnoks�gon k�t v�llra fektette a brazil Santost, ezzel hivatalosan is a vil�g legjobb csapat�v� v�lt.

A k�zelm�lt t�rt�nelme (2012– )

2012 nyar�n a klub bejelentette, hogy Tito Vilanova, az addigi FC Barcelona helyettes vezet�edz�je, venn� �t Pep Guardiola hely�t a csapatn�l, mint edz�. Kinevez�s�t k�vet�en, Barcelona folytatta sikereit �s v�g�l az els� helyen v�geztek a bajnoks�gban, ahol 100 pontot szereztek �s csak k�t alkalommal vesztettek. A g�lkir�ly megint Lionel Messi lett, aki 46 g�lt szerzett a spanyol bajnoks�gban. 2013. m�jus-11-�n a Barcelona 22. alkalommal lett spanyol bajnok �s m�g h�tra volt a bajnoki szezonb�l 4 m�rk�z�s. V�g�l katal�nok 15 ponttal el�zt�k meg a riv�lis Real Madridot. El�rt�k az el�d�nt�t a Copa del Rey-ben �s a bajnokok lig�jaban is, el�bbiben a Real Madrid, ut�bbiban a Bayern M�nchen ejtette ki �ket. 2012. december 19-�n bejelentett�k, hogy Vilanova elhagyja az edz�i posztot, mert ki�jult a r�kbetegs�ge.

2013. j�lius 22-�n bejelentett�k, hogy a Barcelona �j edz�je a 2013-14 szezonban Gerardo "Tata" Martino. A csapat megnyerte a spanyol szuperkup�t az Atl�tico Madrid ellen, idegenben szerzett g�llal. 2014. janu�r 23-�n, Sandro Rosell lemondott az eln�ki posztr�l �s Josep Maria Bartomeu l�pett a hely�re. A Nemzetk�zi Labdar�g�-sz�vets�g kiz�rta az FC Barcelon�t a k�vetkez� k�t �tigazol�si id�szakb�l �s megb�ntette a spanyol sz�vets�get is. A katal�nok, akik fellebbeztek a d�nt�s ellen, megs�rtett�k a nemzetk�zi �tigazol�sokra vonatkoz� szab�lyokat, t�bb 18 �v alatti futballista szerz�dtet�s�n�l, ez�rt alkalmazott a FIFA szankci�t.

2014 j�lius�ban Barcelona klub rekordot d�nt�tt Luis Su�rez leigazol�s�val az Liverpool-t�l, aki�rt 81 €-94.000.000 €-ot fizettek. Az uruguayi Luis Su�rezt a FIFA 9 v�logatott m�rk�z�sr�l, valamint n�gy h�napra minden futballtev�kenys�gt�l eltiltotta az olasz Giorgio Chiellini megharap�s��rt a vil�gbajnoks�gon.

2014. december v�g�n a Barcelona fellebbez�s�t a Legfels�bb Sportd�nt�b�r�s�g elutas�totta �s az eredeti tilalmat �ll�tott�k vissza, �gy a klub nem tud igazolni a 2015 ny�ri �s t�li �tigazol�si id�szak�ban. 2015. janu�r 5-�n

Andoni Zubizarreta-t menesztett�k az FC Barcelon�t�l, aki 4 �vet t�lt�tt el a klubn�l sportigazgat�k�nt.